Vízió

Az oroszok ezeket a helyeket „dacháknak” nevezik. Sokan ott töltik a nyári hónapokat, művelik a földjüket, friss gyümölccsel, zöldséggel látják el magukat és rokonaikat.

A magyar falvakban ma is sok lakos művel konyhakertet, és él még többfelé a szőlős pincék hagyománya, amelyeket egy-két generációval ezelőtt még szorgalmasan műveltek.

Magyarországon az elmúlt 15-20 évben országszerte épültek ki családi birtokok, és ez a tendencia erősödő. Egy évtizede olyan ismert személyiségek is vannak Magyarországon, akik előadásaikban, interjúkban felidézték a családi birtokok fontos szerepét, mint jelenlegi válságunk megoldását.

Az elmúlt években Kátai P. Sella YouTube-csatornáján keresztül számos élettörténet vált ismertté a nagyközönség előtt, amelyek Magyarországon is több embert inspirálnak családi birtok alapítására. Az élettörténetekbe való betekintés azt mutatja, hogy sok család számára a birtok kiépítése több éven át tartó erőpróba volt, hiszen az egykori városlakóknak számos hagyományos falusi tevékenységet kellett újratanulniuk. Számos család szeretné megvalósítani ezt az elképzelést, de jelenleg nem látja az utat.

Minden család tehát meghatározza a saját családi birtokára vonatkozó szabályokat.

A közösség által defiiniált élettér egésze önkormányzó, a döntéseket közösen hozzák meg mindenki javára.

A különböző színek, formák és illatok természetes skálája a növényvilágban felébreszti a családi birtokosok teremtő erejét. Ez automatikusan megszüli benne a vágyat, hogy ebből a sokféleségből egy harmonikus képet fessen a saját terében, akárcsak egy festő, aki maga ízlése szerint tölti fel színekkel a vásznát. A vegyes erdő és vízterület kombinációja számtalan különféle állat- és növényfajnak kínál otthont a családi birtokon. Ez a sokféleség szimbiotikus kapcsolatokhoz vezet, az állatok és a növények egyetlen, saját mikroklímával rendelkező ökológiai szervezetté nőnek, amely természetesen véd a szélsőséges időjárástól. A sokféle fából és cserjéből álló magas sövény védi a családi birtokot a hideg széltől és az ezzel járó fagy- és viharkároktól. A mélyen gyökerező lombhullató fák gyökereik kapilláris hatása révén feljebb hozzák a talajvízszintet. Egy nagyobb természetes tó a szélsőségek ellen is véd - száraz évszakban is nedvesebben tartja a környezetét, télen pedig hőtárolóként szolgál, és véd a káros fagyok ellen is. A kiépített vizes élőhellyel kombinálva a tó más funkciókat is betölt. Ily módon minden családi birtokon élő személy automatikusan nem elhanyagolható mértékben hozzájárul egy egészségesebbé váló bolygóhoz.

A családi birtok egy információs mezőként érdemes elképzelni. Az emberek éveken át foglalkoznak ezzel a területtel, szeretettel és örömmel ápolják azt, ami által interakciók jönnek létre a rajta élők és a növény- és állati lények között. Ezek a kölcsönhatások a rezonancia elve szerint működnek, azaz: s "Amit vetsz, úgy aratsz" - mindaz a szeretet, amit az ember a családi birtokának ad, a föld azt visszonoza is. Ez a kölcsönhatás teremti meg a szeretet terét, amely támogatja lakóit kiteljesedésükben, és védelmet nyújt számukra a külvilággal szemben.

“Miért is családi bírtok? Mert amennyit elbírtok!” – Ha túl nagy a földterület az általában ahhoz vezet, hogy a rajta élők nehezen bírnak vele. Idegen külső hatások is könnyebben behatolhatnak. A nagy területek nem teszik szabadabbá az ebmert, megnehezítik a rajtuk végzett munkát, főként, ha az kézzel történik. Ápolásuk is egyre nagyobb kihívás.

A tiszta önellátás természetesen jóval kisebb területeken is megvalósítható, de ahhoz, hogy önállóan működő, saját mikroklímával rendelkező ökoszisztéma alakulhasson ki, bizonyos mennyiségű földre szükség van – ehhez többek között egy bizonyos nagyságú vegyes erdőre és egy nagyobb tóra is szükség van, valamint nélkülözhetetlen a fajok megfelelő sokfélesége a területen. Továbbá a kisebb területek kevésbé alkalmasak az elme kibontakoztatására, vagy hogy minden családtag számára elegendő lehetőség legyen egyedileg kialakított, hangulatos sarkok kialakítására, ahol a kreativitás és az alkotóerő szabadon szárnyalhat.

A családi birtok mint élettér önmagában „házként” funkcionál. Ez az elképzelés túlmutat a körülöttünk megszokott négy falon. A birtok valamenniy részterülete teljes értékű lakótérnek minősül.

A családi birtokon élő ember igyekszik megteremteni a szeretet terét önmaga és leszármazottai számára – egy élhető teret, amelyben minden lakó boldog lehet, és valóban otthon érezheti magát, és amelyet a jövő nemzedékei hasonló tisztelettel visznek majd tovább. Ily módon a családi birtokon a teremtéssel összhangban egy életképes, életre érdemes szakrális létalap jön létre. A rajta élők folyamatosan telítik meg élettel szeretetterüket. Ily módon a családi birtok az emberek, növények, állatok és minden egyéb lény egységét alkotja, amely védelmet, biztonságot és szeretetet kínál a minden lakójának. Mi, emberek aktívan alakítjuk ezt a teret, és ezzel nagy felelősséget vállalunk azért, hogy ennek a térnek miden lakója a lehető legjobban lehessen, és hogy az életben jelenlévő energiákat egyensúlyba és harmóniába hozzuk egymással. Minden cselekedetet, amit szeretettel végzünk a földön és a földért, ugyanúgy vissza is kapjuk attól a helytől – ha törődünk élőhelyünkkel, a mi élőhelyünk is törődik velünk.

Természetesen a családi birtok gondolatába beletartozik az összes jelenleg élő családtag is, tehát generációkon átívelő életmodellről beszélünk. Így az idősebb családtagok időskori ellátása biztosított, míg a fiatalabbak nagyszüleik bölcsességéből, élettapasztalatából részesülnek. A családi birtokon végzett napi munka minden családtag számára értelmes feladatot ad, és méltó életet kínál idős korig. Megspórolható az idősek otthoni elhelyezéséhez és gondozásához szükséges állami anyagi támogatás. Sajnos a napjainkban mindenütt jelenlévő problémák, mint a kiégés, a munkahelyi stressz vagy a munkanélküliség, a szociális segélyigény megelőzhetők, ha örömmel, önmagunkért és családjukért végeznek értelmes tevékenységet, s dolgoznak a családi birtokon.

A családi birtokokon szeretettel megtermelt tápanyagban gazdag élelmiszerekből a város lakossága is profitál, hiszen a felesleg tovább adható. Ennek számos pozitív hatása van - a legfontosabb: javul a lakosság egészsége - az egészséges emberek általában boldogabbak és termelékenyebbek is, az igazán egészséges élelmiszerek iránti igény megnő, ha fogyasztóik szó szerint saját bőrükön tapasztalják meg ennek az élelmiszernek a hozzáadott értékét. Ez a növekvő igény egyrészt anyagilag is támogatja családi birtokon kertészkedőket, másrészt paradigmaváltást is eredményezhet - az egészséges táplálkozás révén tapasztalt egészségjavulás egyre több emberben ébreszti fel a vágyat, hogy saját maguk alakítsanak ki családi birtokokat.

A családi birtokon a család önellátó, önrendelkező életre törekszik. „Család”itt úgy értendő „egy egyén őseivel és leszármazottaival együtt” – tehát egyéni emberek is alapíthatnak családi birtokot. A családi birtok tulajdonosa saját tempójában építheti fel családi birtokát, és saját ízlése szerint alakíthatja ki, A birtok generációkon átívelően megőrzésre hivatott.

A jövőkép néhány fontos paramétere:

Bár a település közösségének többségét magyar származású családok alkotják majd, feltételezhető, hogy különböző, elsősorban nyugat-európai országokból is érkeznek majd hozzánk, különösen az itteni különleges helyzetünk miatt. A családi birtokokból álló Szövetség kialakításakor feltételezhető, hogy különböző országokból költöznek ide emberek. A hozott kultúrákat és nyelveket értéknek, a többnyelvűséget pedig meggazdagítónak tekintjük.
A magyar nyelvtanulási hajlandóságot szükségesnek tartjuk ahhoz, hogy a külföldről ilyen idegen nyelvű érkezők jól be tudjanak illeszkedni a nyugat-magyarországi régióba. Annak érdekében, hogy a többnyelvűséget jól beépítsük a települési életbe, hasznos kiegészítést jelentenek a magyar nyelvtanfolyamok.

Munkánkkal egy, általunk “Nemes vidéknek” nevezett természetvédelmi területet kívánunk létrehozni, amelynek az ember is egyenrangú része. Minden élőlénynek megvan a maga sorsa a teremtés terve szerint – ez vonatkozik a növényekre és állatokra éppúgy, mint az emberre. A formálódó természetvédelmi területen minden itt élő ember a térség őrzőjévé válik, és támogatja az itt élő élőlényeket életük kiteljesedésében. A “Nemes vidék” ezzel az első olyan természetvédelmi területté válik, amelynek az ember is egyenrangú része, és az ősi kultúrák példája alapján felelősségteljesen óvja a teret.

A családi birtokokból álló élő szerveződések lehetővé teszik egy régió számára a teljes regenerálódást. A humuszréteg növelése, a fák és sövények adta szélvédelem, a földtakaró vegetáció, a fold intenzív műveléséből adódó tömörödés elkerülése, a mikroklímát szabályzó vízfelületek és általuk növő biodiverzitás mind-mind hozzájárulnak ehhez az átfogó megújuláshoz.

Minden családi birtokokból álló településen vannak olyan alapszolgáltatások, mint az útépítés, bizonyos áruk közös beszerzése, települési keretek között történő forgalmazása, felhasználása. Emiatt egy munkatelep kialakítása ajánlott:

A saját családi birtokuk létrehozása mellett, az első években a betelepülőknek egy erős közösség kialakítására kell koncentrálniuk, és a szükséges infrastruktúra kiépítésével kell foglalkozniuk a lehető leghatékonyabban módon. A szükséges munkákat már jó előre megszervezik, és az anyagokat a közösség számára vásárolják meg. A település vezetése iránt érdeklődő tagok lehetőséget kapnak arra, hogy már korai szakaszban bekapcsolódjanak a tervezési folyamatokba.

A hatósági és egyéb hivatalos ügyekkel kapcsolatos helyszíni tapasztalatokat a családi birtokosok összegyűjtik és megosztják egymással.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a teljes önellátás komoly kihívást jelent egy család számára. Az igények köre is nagy egyéni eltéréseket mutat. A családi birtokoból álló település egyik nagy előnye – a munkamegosztáson alapuló önellátás: a keresőtevékenység mellett a betelepülők egyéni érdeklődési körükön és képességeiken alapuló számos feladatot látnak el, a feladatok egymás között cserélődhetnek is. Ezáltal egy vagy több területen képesek hatékonyan olyan szolgáltatásokat is nyújtani, amelyek a saját igényükön túl mutatnak. A keresőtevékenység és a munkamegosztáson alapuló önellátás lehetővé teszi a regionális szintű jólétet.

A munkamegosztáson alapuló önellátás szakterületei számosak lehetne, mint például a szövet- és fafeldolgozás, a gyógynövények gyűjtése, kertészet, élelmiszer-feldolgozás, az állattenyésztés és az ezekből származó termékek feldolgozása, a teljes építőipar valamint a nyelvek és a művészetek területe.

Már a pályázati folyamatban és a próbaidőszakban is kiemelt jelentősége van a jelöltek saját felelősségvállalásának, mert az erős közösség alapja az erős és önfelelős emberek összefogása. Minden új családnak el kell tudnia tartani magát anyagilag is.

Az egyesület a település tervezése során az önszerveződés és a szociokratikus döntéshozatal innovatív modelljeit alkalmazza. Ez magában foglalja az olyan modelleket, mint az Ubuntu vagy a konfliktusok megoldására létrehozott biztonságos tér kialakítása.

A település minden tagja arra törekszik, hogy teljes felelősséget vállaljon saját tetteiért, lényéért, és tökéletesítse magát a szuverén emberré válás útján. Következésképpen jövőbeli lakótereink kialakítása is szükségessé teszi a közös munkánk megvalósításának radikális újragondolását.

Az olyan alapértékek, mint az átláthatóság, az érintettek egyenlősége, a különböző nézőpontok elfogadása, a pozitív hibakultúra, valamint a méltányosság és a méltányos egyensúly az adok-kapok között munkánk részét képezik.

Döntéseinket olyan érvek alapján hozzuk meg, amelyek közös döntésen (konszenzuson) alapulnak. Mivel minden egyén hozzájárul a döntéshozatali folyamathoz, ez kreatív megoldásokat, valamint erős azonosulást és motivációt eredményez a közös munkában és alkotásban.